Amikor majdnem sikerult duriannal belaknunk
Hosszan keszultunk, hogy a gyumolcsok kiralyabol egyszer belakjunk. Leirhatatlanul finom, a kave, a vaniliakrem es a napfeny legnemesebb izkombinacioja. Mindez meg itt is horrorisztikus aron kaphato. A helyi ejszakai piacon sikerult komolyabb mennyiseget beszerenunk, a jeles fogyasztasi ritus pedig a Laoszba indulasunk reggele (lett volna).
Januar 25-en reggel 6-kor csorog az ora, becsuletesen osszekeszulunk, 8-kor mar leadjuk a szobakulcsot, bicajt, meg felrakunk egy blogbejegyzest, igaz a bangkoki allomasrol a kep mar nem akart feltoltodni. Nem huzzuk vele az idot, ugy dontunk a reggeli is majd az allomason (meg mindig a durianra keszulunk). Boldogan, szeles mosollyal ulunk a tut-tukban, fotozunk, nem talalunk olyat, ami ne tetszene, szerelmesen tekingetunk egymasra. Teljesseg van, a filmekben lehet ilyet latni.
 |
| tekintgetes |
 |
| reggeli utcakep |
A buszallomason kisebb bevezetokent a kesobbi traumahoz kiderul, a reggeli buszt mar lekestuk a hatarhoz, a delutanira pedig mar nincs hely. Vegul ez megoldodik, 11-kor indulo busszal eljutunk egy ut kozbe eso varosig, ahonnan mehetunk tovabb. Hosszas szemlelodes utan valasztjuk ki a melto helyet a kiralyi reggelihez. Izlelobimboink 100%-os izgalomban, remegve vartak a mennyei mannat. Talalnank... izgatott majd ideges szatyorba valo turkalas... egymasra vetett szuro pillantasok... aztan kapcsoltunk... a szobank erkelyen hagytuk. Borzaszto volt, fel oran keresztul vilagvege hangulat. Busz indulasra osszekapartuk egymast.
A buszut
Az elso jarattal Chiang Rai-ig utaztunk. Tobb busztarsasag van, mi a Greenbus-t valasztottuk, minden profi volt. Host volt a buszon, aki odafigyelt az utasokra, hol a wc, vizet, kis sutit, frissitokendoket hozott. Megfelelo idokozonkent, rovid idokre alltunk meg, igy nem huzodott el az ut. Menetrend szerint nem egesz 4 ora alatt megerkeztunk. A buszon tisztasag es elegendo hely volt a hosszu labaknak. A tisztasag vonatkozik a buszpalyaudvarra is. A taj gyonyoru, kisse szaraz, de zold volt, nehol a Zirc-Bakonykoppany, mashol a Monostorapati - Kapolcs szakaszokra emlekeztetett. 185 bht a dija fejenkent.
Chiang Rai-ban valtozott a kep. Laosz iranyaba mar csak oldtimer-ek kozlekedtek. Akar, mint az expedicios filmekben, cuccok a busz tetejen nagy halomban, a nepek pedig a buszba zsufolva. Utasszervezo neni (host) itt is volt. Rengeteg kis falun docogtunk keresztul, megallok nincsenek, mindenki ott szallt le, ahol akart. Felszallas szinten igy zajlott, csak ki kell allni az ut melle. Ez a jarat egyben csomagkuldo szolgalatkent is funkcional. Ha nem jottek a csomagert idoben, orizetlenul lehelyeztek az ut melle jol lathato helyre. A tajat rizsfoldek es mezogazdasagi letesitmenyek tagoltak. Amikor ezt a buszt gyartottak, a mercedes gyarban ismeretlen volt a tervezett avulas fogalma, hiszen meg 50 ev utan is remekul birja az igenybevetelt. Szuk 2 ora alatt erkeztunk Chian Khong-ba, a thai hatarvarosba. A buszmegalloban mar vartak minket a tuk-tuk-osok, hogy fejenkent 30 bht-ert elvigyenek a Mekonghoz, ami egyben a hatar. Ezen lelekveszto csonakkal tudtunk atkelni, nyilvan ez sincs ingyen, 40 bht/fo (tavaly meg csak 20 bht volt).
 |
| thai hatar |
 |
| Mekong a Mekongrol |
Ekkor mar haromnegyed 6 volt, a laoszi hataratkelohely 6-ig uzemel. Szokas szerint, utolso pillanatokban erkeztunk. Rohamvast toltottuk a vizum igenylo papirokat. Komforterzetunket egy hangos, szedett-vedett francia csoport fokozta. A varos, Huay Xai a hataratkelo utan azonnal kezdodik. Januar 25-en erkeztunk Laoszba.
 |
| az igeret foldje, Laosz (es a hold) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése