A friss élmény okán a koh csangi motoregér cikk kiigazítása
Belevágok a közepébe. A szállásadónk 33 éves fia is látogatását tette a
rezidencián, könnyű volt vele összebarátkozni. Pár napot a barátnője is
itt volt, mint később kiderült minden nap kirándulgattak valahova
autóval. :-) Ez nem azért fájó, hogy ők megtehették, hanem azért, mert
mint kiderült megtiszteltetésnek vették volna, ha velük tartunk. Ugye
Gyöngyvér nem mer motorozni, ami az irreális taxi árak mellett az
egyetlen hosszú távra alkalmas közlekedési eszköz volna. Végül mikor
visszamentek Bangkokba "hagytuk" magunkat elvinni a fehér homok partra,
ami a sziget "legmenőbb" helye. Majd máshol erről is szó lesz.
 |
| dolgozósarok |
A komp
felé útba esett a mi kis balesetünk helyszíne is. Mint aki túl van már
lelkileg a dolgon, mosolyogva mesélem, hogy figyusztok itt mentünk neki
egy autónak, de nem lett ám különösebb bajunk. Hurrá! Érdekes monda a
srác mert itt a szembe jövőnek hatalmas stop táblája van többnyelvű
felirattal. Másképp itt nem is lehet felfelé fordulni, csak, ha a szembe
haladó a táblánál megáll!!! Értve vagyunk ugye? Az, hogy nem én
hibáztam, az járulékos nyereség, az egóm simábban kibírta volna mint ami
a valóságban következett. Mentségemre, ahol a baleset történt onnan már
nem nagyon látni a táblát, meg nem hagyományos stop tábla alakja volt,
meg az írás is fekete fehér rajta, ahogy emlékszem. Balesetkor az
autóból kiszállva rögtön azt mondák, hogy én mentem át a másik oldalra,
tehát én vagyok a hibás. Persze feltünt, hogy a másik oldalon nemigen
lehet semmilyen járművel bevenni a hajtűkanyart, de a tájföldi
furcsaságok mappába, amit a tudatom kreált némi előítéletekkel
fűszerezve, már belefért, hogy itt ezek így csinálják. Amúgy is itt a
legtöbb motorosbaleset, biztosan az ilyen megoldások is közrejátszanak.
Neeeemmm!!!! Bocsánat ennyire még itt sem hülyék!!!
Az előítéleteim és
előfeltételezéseim csapdájában, a nem kis ijedséggel vegyítve képtelen
voltam a helyzet józan felmérésére és megítélésére. Feltűnhetett volna,
hogy többször a számba rágták, hogy én vagyok az ő oldalukon, én vagyok a
hibás. Az is , hogy valamiért mintha nem akarták volna, hogy följebb
menjek az úton a helyzetet áttekinteni, sőt lejjebb mentünk a
javaslatukra és ott tárgyaltunk tovább. Feltűnhetett volna a
viszonylagos jó fej együttműködésük, a svéd létükre sötét árnyalatuk, meg
még sok minden, de a kellemetlen helyzetből való kikeveredés, a
kényelmi zónába való visszatérés vágya tunyává és megvezethetővé tett.
Sajnálom a pénzt is, mert az utóbbi időben ez a legkevesebb, meg annyi
minden fölösleges büntetésre és egyéb haszontalan dolgokra ment el egy
csomó pénz Magyarországon, azt hittem ha eljövünk ezek megszűnnek. Ez is
csak egy hit maradt:-) Még egy döfés az egóm által felépített
hitrendszereknek, hogy azt gondolván magamról, hogy rutinos utazó majd
ötven országgal és megszámlálhatatlan utazással a hátam mögött, nem
leszek amatőr. :-) Ez nem ettől függ. A fazonok aljassága annyiban
billentett ki később az egyensúlyomból, (kb. egy órán át átkoztam őket)
hogy mi van, ha történik velünk valami olyan sérülés, amiért még nem
hívunk rendőrt? (akik a vétlenségünket megállapíthatták volna) Akkor mi
fizetjük az autójuk mellett a tönkrement motor javítását is a kórházi
számlánk mellett.? Az sem utolsó, hogy magam ostoroztam amiatt is, hogy
felelőtlenül Gyöngyvért ilyen helyzetbe hoztam. Nyilván nem mer motorra
ülni, ami itt tényleg az egyetlen reális utazó, kiránduló eszköz.
Gyakorlatilag így a sziget látnivalóit valami más fortéllyal fogjuk
bevenni. Készülnek a tervek:-)
Tanulságok: Mindenki találhat még néhányat és kiegészítheti, csak nyerünk vele, még ha falvédő igazságok, akkor is fontosak lehetnek.
Lélekjelenlét! Túllibbenve az ezerszer hangoztatott hazafias maszturbáláson, hogy mennyire bölcs az anyanyelvünk, tényleg az! Számomra ez a szó ami hiányzott belőlem a tudatosságot, az életre valóságot, a jelenben levést, a kritikus helyzetekben időnként magától előjövő benső békében megtapasztalható pengeéles valóságot és az ahhoz való gyors alkalmazkodást jelentené. Ebben az esetben nem (meg)vezethető, a helyzetet nem szétszórtan értékelő, és ennek megfelelően cselekvő az eltunyult agyú utazó:-) Azt hittem, hogy minden esetben van lélekjelenlétem. Szar ügy, tévedtem. Lélekjelenlétet mindenkinek az új évben!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése